A 2022-ben alapított Négyessy Barnabás Quartet hangzásvilága nyitott és sokszínű: a jazz, a rock, a klasszikus zene és a népzene stíluselemei egyaránt meghatározzák a fiatal együttes zenei gondolkodását. Céljuk, hogy időről időre olyan megújuló koncertprogramot mutassanak be, amely betekintést enged közös zenei felfedezéseikbe. Fellépéseiken különösen hangsúlyos szerepet kap a tagok zenei szabadsága és egyenrangúsága: a fő zenei témákhoz kapcsolódó improvizatív részek teszik teljessé a kvartett mondanivalóját, miközben a közönséget is aktívan bevonják a zenei folyamatba. Darabjaik gyakran hosszabb ívű kompozíciók, amelyekben a lágy, melankolikus hangulatokat dinamikus, sűrű szakaszok váltják. Ezeket a szerzeményeket most Ávéd Jánossal közösen alkotják tovább, a gitár és a szaxofon együttes megszólalását helyezve előtérbe. A műsort olyan zenekarok munkája inspirálta, mint a Kurt Rosenwinkel Group, a Human Feel, Reinier Baas és Ben Van Gelder, illetve Brian Blade és a Fellowship Band. A zenekarvezető tavaly a Kunstuniversität Graz stúdiójában rögzítette diplomaanyagát, a kvartettet fúvósokkal kiegészítve – ebből a négy darabból és az azóta megjelent új számaikból állították össze koncertprogramjukat, amely ilyen formában csak a mostani estén lesz hallható. Fotó: Négyessy Máté

A bécsi bázisú avantgárd kvartett, a menü.24 egy olyan generáció tagja, amely már nem a műfajok segítségével határozza meg munkásságát: zenéjükre bármi és minden hatással lehet a körülöttünk lévő világban, vibráló, lankadatlan kompozícióikba így a jazztől a zajzenén át a grunge-ig számos elem utat talál. A himnikus dallamok, torzított basszusok és kiszámíthatatlan ritmusok hol törékeny atmoszférákba oldódnak, hol pedig kiáltó hangzavarrá fokozódnak. A négy zenész által közösen megalkotott művészi vízió része a tág dinamikai skáláját bejáró zenekari hangzás is, amely akusztikus és elektronikus elemeket egyaránt alkalmaz. Fotó: New Wave Media

A Pátkai Rozina által alapított MINKA alkotócsoport neves magyar költők – köztük Czóbel Minka, Pilinszky János, Petőfi Sándor vagy Tandori Dezső – verseiből teremt állandóan változó, de mindvégig intenzív hangképeket, amelyek atmoszférája főként az elektronikus tánczenéből, a free jazzből és a kortárs zenéből táplálkozik. Legújabb műsoruk Nemes Nagy Ágnes szövegei köré épül, a költészet, az experimentális zene és a szabad improvizáció határterületén. A Függőleges pillanat korábban megszületett kompozíciói ezen az estén fellazulnak és új formát öltenek: a dalok, a versek és a költő archív hangfelvételei élő elektronikus és akusztikus hangfolyamatokkal kapcsolódnak össze. A komponált részek szabad improvizációkba bomlanak, majd váratlan formákban térnek vissza. A versek képei, tárgyai, terei és csendjei hanggá, ritmussá és folyamatosan változó zenei szerkezetté alakulnak. Fotó: Simándi Nóra

A Szabó Dániel Trió műsorának gerincét a zenekarvezető kompozíciói alkotják. Kaleidoszkóp, azaz színesen kavargó változások gyors egymásutánja – akár így is jellemezhetnénk azt a repertoárt, amelyet mégis egységgé formál a szerző személyiségéből fakadó, sajátos nyelvezet. Szabó Dániel az afro-amerikai ritmusok szövevényes struktúrájában vagy a jazz összetett harmóniavilágában éppolyan otthonosan mozog, mint a közép-kelet-európai, klasszikus és népzenei nyelvezetben. Talán az irodalom, a színház- és filmművészet iránti szeretetének és érdeklődésének köszönhető, hogy a zenéje szinte mindig történetet mesél, amely, fusson akár egy vagy több szálon, tele van feszültségekkel, oldásokkal, határozott karakterekkel és sokszor a vizualitást is megidéző atmoszférákkal. Ebbe a gazdag világba vezeti be a közönséget a Trió, amelyben Szabó mellett két kimagaslóan tehetséges, nemzetközileg szintén foglalkoztatott fiatal muzsikus, Gyányi Marcell és Szabó Dániel Ferenc játszik, akik magas szintū szakmai felkészültségükkel és kreatív energiáikkal teszik teljessé a produkciót. Fotók: Palotai Misi, Hrotkó Bálint / BMC, Szeidl György

A Németh Bendegúz Quartet egy budapesti, fiatal magyar zenészekből álló kortárs fusion formáció. Instrumentális zenéjükben a groove-ok ereje, a funk zamata, a blues érzelmi töltése és a rock energiája találkozik a jazz improvizatív világával – hidat képezve az odafigyelést és aktív jelenlétet igénylő, improvizatív zene, illetve a könnyebben befogadható, szórakoztató és táncolható zene között. Műsoraik saját kompozíciókból állnak, amelyek kötött témákra, formákra és szerkezetekre épülnek, ugyanakkor nagy teret hagynak a játékos, felfedező attitűd és a spontán zenei kommunikáció számára. A négy zenészt összekötő baráti és zenei kapcsolat minden koncertet egyedivé tesz. A zenekar célja, hogy a jazz szabadságát és spontaneitását a groove közvetlenségével ötvözve olyan élő zenei élményt hozzon létre, amely nemcsak a jazzkedvelő közönség számára tartogat lebilincselő pilanatokat, hanem a műfajban kevésbé járatos hallgatók is könnyen kapcsolódhatnak hozzá. A Németh Bendegúz Quartet a 2026-os Müpa Jazz Showcase-en elnyerte a Budapest Music Center különdíját. Fotó: Streer Dániel   

A lengyel akusztikus kvartett, az O.N.E. neve kétértelmű: a szó lengyelül az „ők” névmás nőnemű megfelelője – találó utalás a kizárólag nők alkotta felállásra –, míg angolul természetesen az egységet jelzi. Mindkét jelentés tükrözi a zenekar egalitáriánus megközelítését és közösen kimunkált hangzásvilágát. Harmadik albumuk Well, actually… címmel 2025 októberében jelent meg. A demokrácia szellemiségében és a kollektív improvizációban gyökerező lemezen a négy tag saját kompozíciói szerepelnek, amelyek elmossák a határokat a modális jazz lírai vonásai és a szabad improvizáció nyers energiái között. A négy különböző vérmérséklet és zenei érdeklődés párbeszédében a modern jazz a hagyománnyal, a líraiság a humorral, a szerkezetek kötöttsége pedig spontaneitással találkozik. Fotó: Sisi Cecylia  

A 2021 márciusában megalakult Ninja Episkopat a populáris zene, az elektronikus zene és a jazz hatásait ötvözi. A három zenész sokrétű színpadi és alkotói tapasztalatára alapozva alakított ki kompromisszumokat nem ismerő, intenzív hangzást. A trió az elektronika, a jazzimprovizáció és a punkos energiák robbanékony elegyéből, szabadjára eresztett káosz és patikamérlegen adagolt hatások között egyensúlyozva hozza létre feszültséggel, kifejezőerővel és váratlan fordulatokkal teli műsorait. 2022-ben debütáltak a God Save The Queer című EP-vel, majd egy évvel később látott napvilágot első konceptalbumuk All Thoughts Are Bad Thoughts címen. Újabb lemezük, az Ubryk 2026 októberében jelenik meg. Fotó: Maciej Chabowski  

A lengyel jazz kultikus sztárja, Marcin Masecki sportot űz abból, hogy bármilyen zenei irányzathoz is nyúl, soha nem azt teszi vele, amire az ember számítana. Több mint egy évtized meglepetés-láncolata után most egy olyan albummal rukkolt elő, amely talán a leginkább közelít a hagyományos jazzlemezek világához: trióban festi meg saját portréját a jazztörténet egyik legnagyszerűbb különcéről, Thelonious Monkról. Masecki tizenévesen, klasszikus zenei tanulmányai során találkozott először Monk zenéjével. „A zeneiskolában mindenki azt mondta nekem, hogy ez a fickó képtelenség, egyetlen hangot sem tud eltalálni a zongorán. De az, amit hallottam, mélyen megérintett. Klasszikus zongoristaként gyakran érzi kötelességének az ember, hogy lírikusan és poétikusan játsszon. Monk viszont ütőhangszernek tekintette a zongorát. Ő volt az, aki megmutatta nekem, hogy kövessem a saját hangomat, anélkül, hogy arra figyelnék, amit technikailag követelnek tőlem. Nála minden kizárólag az érzésről szólt” – emlékezett vissza Masecki, aki éppen Monk halála évében, 1982-ben született. Thelonious Monk a jazz történetének egyik legönfejűbb művésze, aki sztenderdek vagy technikailag virtuóz darabok játszása helyett a bebop egy merőben eltérő, befelé forduló ágát teremtette meg. Masecki számára most érkezett el az ideje, hogy munkásságában igazán elmélyedjen – monki módon, hiszen a darabokat nem hagyományos zongoratrióval, hanem két szemtelenül fiatal pályatársa, Eldar Tsalikov altszaxofonos-klarinétos, illetve Jan Pieniążek dobos társaságában adja elő. Az anyag 2025 februárjában lemezen is megjelent a BMC Records kiadásában. Fotó: Huszti István / BMC  

A jazz személyessége, a soul szenvedélye és Amy Winehouse szókimondó dalai találkoznak Lilienn koncertjén. Az első részben klasszikus jazzsztenderdek szólalnak meg friss hangszerelésben. A második szett Amy Winehouse Back to Black című albumának húszéves jubileuma előtt tiszteleg. A jazzes átiratok a soul és az R&B világát gazdag harmóniákkal, változatos ritmusokkal és improvizációval kapcsolják össze, megőrizve a dalok nyers érzelmi erejét, mégis új részleteket és hangsúlyokat bontva ki belőlük. A formáció élén Rabie Lili, művésznevén Lilienn áll, akinek hangja Amy Winehouse sebezhetőségét és szenvedélyét idézi, miközben saját, karakteres zenei világát is megmutatja. A vendégként csatlakozó Fekete-Kovács Kornél trombitajátéka különleges színnel gazdagítja a zenekar hangzását.

Clara Lai zongoristaként és zeneszerzőként egyaránt az improvizáció és a kompozíció közötti finom átfedések felderítésére törekszik. Ebben tanulmányaira is támaszkodhat: előbb klasszikus zongorát tanult, amelynek során a kortárszenei repertoárra fókuszált, majd jazz-zongora diplomát is szerzett. Jelenleg Barcelonában él, ahol a jazz-, az improvizációs és a kísérleti szcéna különféle projektjeiben vesz részt. Az Àlex Reviriego és Oriol Roca tagságával alakított triója corpos címmel jelentette meg első albumát 2022-ben. Az együttes a kollektív alkotás folyamatait fedezi fel, különböző hangzásvilágok, kompozíciós lehetőségek és improvizációs nyelvek bejárásával. Zenéjük energikus, mégis elmélkedő, amelyben aleatorikus és zajzenei jegyek, nagy csendek és szikár dallamok is megférnek.  Fotó: Alexandra Garzón A koncert az Institut Ramon Llull és a JAZZ I AM támogatásával valósul meg, a Catalan Jazz On Tour program keretében.  

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, idehaza és külföldön is rendkívül népszerű Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként is a magyar jazz egyik meghatározó alakja. Darabjaiban markánsan jelen van a Kárpát-medence és a Balkán népzenei öröksége, organikusan ötvözve a jazz különféle irányzataiból vagy éppen a huszadik századi klasszikusok zenéjéből táplálkozó elemekkel. Játékában az izgalmas dallamfordulatok hol finoman áttetsző, hol erőteljes ritmusokkal társulnak, a lírai megszólalások pedig energikus gesztusokkal lépnek párbeszédre. A kiváló zenésztársakkal megalakított Borbély Műhely vendége ezúttal az amerikai tenorszaxofonos és fuvolista, Lew Tabackin lesz. Borbély Mihállyal tíz éve, New Yorkban találkoztak először, szakmai kapcsolatuk pedig hamar zenei barátsággá érett két kulcsmotívumon: a tárogatón és a legendás magyar gitáros, Zoller Attila személyén keresztül, akivel Tabackin rendszeresen játszott. 2017-ben Borbély és Tabackin két nagy sikerű koncertet adott Magyarországon (a Fonó Budai Zeneházban és a JazzKanizsa fesztiválon), amelyek régóta tervezett folytatása ezen az estén ölt végre formát. A műsoron kettejük kompozíciói mellett Zoller Attila szerzeményei és jazzörökzöldek is szerepelnek. Fotó: Halász Gyula

„Lukács Miklós és a Cimbiózis trió zenei világának varázsa, hogy nem adja meg a hallgatónak a műfaji címkézés bárgyú örömét” – írta az együttesről Fazekas Gergely zenetörténész. Lukács Miklós cimbalomművész kétségkívül a magyar és nemzetközi zenei élet egyik legkivételesebb alakja: klasszikus zenei képzettsége lehetőséget adott számára, hogy a jazzel és a kortárs zenével egyaránt elmélyülten foglalkozzon. Virtuóz játékmódja és folyamatos kísérletezése korábban ismeretlen hangzások felfedezését eredményezte hangszerén. Ennek legjobb példáit hallhatjuk a 2013-ban alapított Cimbiózis Trió zenéjében is, amely azóta is változatlan felállásban – Orbán György bőgőssel és Baló István dobossal – a hazai jazzszíntér egyik legeredetibb formációjává nőtte ki magát. A különleges hangszer-összeállítás, a saját szerzeményekből álló, folytonosan bővülő repertoár mellett jócskán szerepe van ebben annak a ténynek is, hogy sem a zenekarvezető, sem a tagok nem riadnak vissza a kísérletezéstől és az új utak keresésétől. „Úgy komponáltam erre a trióra, hogy kamarazeneszerűen szólaljunk meg, ahol minden zenész egyforma súllyal van jelen. Ezért is választottam a Cimbiózis nevet: a köztünk lévő szimbiózis kulcsfontosságú” – mondta el Lukács Miklós. Fotó: Huszti István / BMC  

Tom Bourgeois zenei világa a modern jazz és a kortárs zene metszetében helyezkedik el. Szólótól nagy együttesekig mindenfajta apparátusra komponál, saját zenekarai mellett olyan formációk munkájában vesz részt, mint az Odil, a Vestige vagy a Jelle Van Giel Group, és mintegy húsz filmzenét is jegyez. Új kvartettjét, amely Lili Boulanger kompozícióinak személyes, jazzel átitatott értelmezését nyújtja, 2023-ban alapította Belgiumban élő neves zenésztársakkal. A lírai darabok híven őrzik a kora 20. századi zene minden harmóniai zamatát és dallamosságát, amit átlátható szerkezet és egyszerű, letisztult hangszerelés tesz még kellemesebb hallgatási élménnyé. A tragikusan fiatalon elhunyt Marie-Juliette Olga „Lili” Boulanger (1893–1918) zenész családba született, így hamar felismerték tehetségét. Ötévesen már elkísérte nővérét, Nadia Boulangert a párizsi Conservatoire óráira, majd maga is elkezdett különféle hangszereken játszani. Zenei tanulmányai komolyra fordulását krónikus betegsége akadályozta egészen 16 éves koráig. Ő az első női zeneszerző, akinek odaítélték a Római díjat: 1913-ban a Faust et Hélène című kantátáját ismerték el, amelyet életében többször is előadtak. Kompozíciós stílusára Claude Debussy és Gabriel Fauré gyakorolta a legnagyobb hatást. A koncerten két vendégművész működik közre: Harcsa Veronika nemcsak énekével, hanem saját szövegeivel is gazdagítja a számokat, Vincent Courtois pedig hajlékony csellóhangját és kortárs-klasszikus zenei tapasztalatát adja a dalokhoz. A zenei anyag az Igloo Records és a BMC Records együttműködésében lemezen is megjelent 2025 áprilisában. Fotó: Radványi Tibor  

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A harmadik esten Cseke Gábor és Maria Schneider találkozása kerül a középpontba. Maria Schneider a kortárs big band egyik legmeghatározóbb alakja, akinek zenéjét különleges hangszerelési érzékenység, organikus formaépítés és erőteljes érzelmi ív jellemzi. Kompozíciói gyakran festői jellegűek, finom dinamikai árnyalatokkal és gazdag textúrákkal. Cseke Gábor zeneszerzőként és előadóként is a részletek iránti érzékenységéről ismert, zenéjében a komplex struktúrák és a szabadabb, improvizatív gondolkodás egyensúlya jelenik meg. Ez az este a hangszínek és zenei ívek különösen gazdag, árnyalt világát ígéri, ahol a nagyzenekar szinte kamarazenei finomsággal szólal meg.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A harmadik esten Cseke Gábor és Maria Schneider találkozása kerül a középpontba. Maria Schneider a kortárs big band egyik legmeghatározóbb alakja, akinek zenéjét különleges hangszerelési érzékenység, organikus formaépítés és erőteljes érzelmi ív jellemzi. Kompozíciói gyakran festői jellegűek, finom dinamikai árnyalatokkal és gazdag textúrákkal. Cseke Gábor zeneszerzőként és előadóként is a részletek iránti érzékenységéről ismert, zenéjében a komplex struktúrák és a szabadabb, improvizatív gondolkodás egyensúlya jelenik meg. Ez az este a hangszínek és zenei ívek különösen gazdag, árnyalt világát ígéri, ahol a nagyzenekar szinte kamarazenei finomsággal szólal meg.

A Futuro Ancestrale egy kísérleti formáció, amelyet az olasz születésű, amszterdami bázisú multiinstrumentalista-zeneszerző, Giuseppe Doronzo vezet. A zenekar abból az ötletből született, hogy a kortárs improvizációt és a nem nyugati zenei hagyományokat ötvözze. Második albumuk, az Elsewhen anyagában az elektronika mellett központi szerepet játszanak a kínai, albán vagy éppen csádi tradicionális zenéből kölcsönzött ősi hangszerek. Doronzo és társai a különféle hangzások és kultúrák egyazon zenei térbe invitálásával kezdeményeznek ünnepéllyé fejlődő, élénk párbeszédet. A zenei anyag a pillanatban zajló kollektív komponálás szellemében bontakozik ki, teret nyitva a spontán alkotás és a jelen előtti tiszteletadás számára. Fotó: Eric Van Nieuwland  

Az amszterdami és lisszaboni kortárs kreatív zenei színtér három egyedi hangú improvizatőre, Ziv Taubenfeld, Helena Espvall és João Sousa nemrég alapította meg elektroakusztikus trióját, amelyben a basszusklarinét, cselló és dob szokatlan hangszer-összeállítása különleges hangszínek kiaknázását teszi lehetővé. Meditatív, dallamos, csendesen parázsló zenei világuk egy szempillantás alatt tombolásba csap át, ha a zenei folyamat úgy kívánja. Törékeny kamarazenei összjáték és nyers kifejezőerő között egyensúlyozó debütlemezük You, Full of Sources and Night címmel 2025-ben jelent meg. A trió tagjai olyan művészekkel dolgoznak, mint Tony Malaby, Hamid Drake, Carlos Zingaro, Marta Warelis vagy Steve Swell.  Fotó: Miguel Estima  

Ada Rave, aki több mint egy évtizede él Hollandiában, az amszterdami improvizációs szcéna egyik legerőteljesebb és legaktívabb hangja. Rendszeresen működik együtt olyan művészekkel, mint Ab Baars, Ig Henneman, Wilbert de Joode vagy Michael Moore, és fontos tagja az amszterdami kollektíváknak és kísérleti zenei műhelyeknek. Jasper Stadhouders a kortárs holland gitárjáték egyik vezető alakja, akit széles körben a Dutch creative music kezdeményezői között tartanak számon. Játszott többek között Han Bennink, Terrie Ex, Andy Moor, Wilbert de Joode és Onno Govaert oldalán, és meghatározó figurája az Ex köré szerveződő zenei közegnek, valamint az amszterdami és nemzetközi improvizációs életnek. Ajtai Péter és Miklós Szilveszter a közép-európai szabad improvizáció megkerülhetetlen alkotói, akik hosszú évek óta jelen vannak a magyar és nemzetközi avantgárd zenei közegben. Munkájuk során olyan művészekkel léptek fel, mint Dresch Mihály, Grencsó István, Hamid Drake, Tobias Delius vagy Alexander von Schlippenbach. Zenéjük a régió sajátos improvizációs örökségét ötvözi a kortárs kísérleti zene nyitott és folyamatosan alakuló formáival. Fotók: Cristina Marx, Adriana Melo, Hrotkó Bálint / BMC

Az európai jazzszcéna egyik legkülönlegesebb fiatal hangja, Andrés Coll multiinstrumentalista-zeneszerző Ibiza tradicionális zenéjéből, jazzből, improvizációból és modern zenéből alakította ki sajátos zenei világát, amiben mentora, Joachim Kühn is segítségére volt. Munkássága az ősi és a modern zene kapcsolatát kutatja: Ibiza ritmusait, dallamait és szellemiségét az észak-afrikai gnawa, a modern jazz és a kortárs zene elemeivel ötvözi. Ebből születik meg az az új hangzás, amelyet Coll az avant-groove és az Ibiza Sound elnevezésekkel ragad meg. Legfontosabb projektje, a Cosmic Trio a mélyen gyökerező zenei hagyományokat merész, műfajokon túllépő improvizációba oltja, miközben az avantgárd kifejezésbeli szabadságával is él. Idén tavasszal megjelent legújabb albumuk, a Ride to Heaven nyers és összetéveszthetetlenül modern nyelven szól az emberi lét egyetemes témáiról: bátorságról, reményről, búcsúról, kalandvágyról és sorsunk vállalásáról.  Fotó: Carlos Pastor A koncert az Institut Ramon Llull és a JAZZ I AM támogatásával valósul meg, a Catalan Jazz On Tour program keretében.  

Részletek hamarosan...

Az Európa-szerte elismert zenészpáros, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint együttműködése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen töltött éveikre nyúlik vissza. Akusztikus duójuk vált a legfontosabb közös formációjukká, és bár legutóbbi két lemezüket kvartettben rögzítették két belga zenésszel, közös munkájuk magja továbbra is a duófelállás. Kidolgozták, hogyan lehet a legteljesebb hangzást elérni mindössze egyetlen gitárral és énekhanggal, valamint a személyes ihletettségű, mélységet, felszabadultságot és humort magukban hordozó dalaikkal. A mintegy negyven országot és számos fesztivált megjárt duó koncertjein a néző kreatív, kísérletező, műfajokat elegyítő zenei történeteknek lehet a fültanúja. Fotó: Glódi Balázs  

Az Artisjus-díjas Nagy Emma Quintet a modern, kortárs jazz új generációs képviselője. Hangzásukat alapjaiban formálja a kísérletező szellem; a szerzeményekben egyenlő hangsúllyal kapnak helyet kemény dobgroove-ok, szabad improvizációk, dalformájú kortárs kompozíciók és más különleges zenei megoldások. Zenéjüket kontrasztok és disszonancia, improvizáció és sokszínűség, kortárs életérzés és groteszk, nyers fogalmazásmód egyaránt jellemzi, amely mögül átsejlik valamiféle álomszerű báj. Ez a sokszínűség azonban nem öncélú, hanem azt szolgálja, hogy az együttes a kamarazenélés minél mélyebb rétegeibe jusson el a színpadon. 2025-ben már az ötödik albumuk jelent meg: az érzelmeket és hangulatokat előtérben tartó Altered States anyagával a zenekar mélyebbre merészkedik a könnyűzene világába, mint eddig valaha, miközben megőrzi sajátos élét és karakterét. Fotó: Cseke Tamás  

Dés András számára a jazz megélt demokrácia: egy bizalmon, nyitottságon és elmélyült hallgatáson alapuló kollektív folyamat. Martin Eberle, Philipp Nykrin és Kenji Herbert személyében olyan társakra talált, akik egyedi megszólalásuk, kíváncsiságuk és kreatív szellemük révén egységben, mégis szabadon mozgó csapatot alkotnak. A nemzetközileg elismert Unimportant Things című album után a kvartett idén márciusban a Decisions We Make című lemezzel jelentkezett, ismét a BMC Records kiadásában. A 49 perces, töretlen zenei ívként elgondolt album a megkomponált anyagokat nyílt zenei terekkel szövi össze, ahol a spontaneitás, a kockázatvállalás és a játékos interakciók valós időben bontakozhatnak ki. Ahogy Gabriel Kahane írja a Decisions We Make kísérőszövegében: „Az album egyaránt hat az értelemre és a szívre: dúdolható dallamok, táncolható groove-ok, és egy óriási zsírkrétakészlet színvilága itatja át. Épp annyira kamarazene, mint jazz, és ennél is több – formai csoda.” Fotó: Huszti István / BMC  

Az osztrák jazzélet két csillaga, Fabian Rucker és Philipp Nykrin pályája több ponton találkozik: mindketten Salzburgban születtek, a linzi Anton Bruckner Magánegyetemen tanultak, és mindössze egy év különbséggel elnyerték hazájuk egyik legfontosabb zenei kitüntetését, a Hans Koller-díjat. Az elmúlt 20 évben számtalan projektben vettek részt közösen, együtt vezetik például a bécsi bázisú Purple Muscle Car kvartettet. A zenekar telt szintetizátorbasszusokból, száraz, csípős ritmusszekcióból és légies fúvósduettből gyúrja össze avantgárd popként leírható repertoárját, amelyet az elektronikus textúrák, a rockos energiák és a jazzimprovizációk egyaránt meghatároznak. Idén novemberben megjelenő második albumuk, a II közvetlen darabjai minden eddiginél tisztábban juttatják kifejezésre a két zenekarvezető által megálmodott nyers, játékos és energikus hangzást. Fotó: Victoria Nazarova  

A KYO:DUO a nagybőgő és a hegedű szokatlan párosával lép járatlan utakra. Saw Thet Tun Oo és Clemens Rofner műsorai kizárólag saját kompozíciókból állnak, amelyek a világzene, a jazz és a szabad improvizáció metszetében születnek. A minimalista hangszerelés korlát helyett kreatív ötletek forrásává válik: a duó hangzó palettája a meditatív akusztikus szakaszoktól a rétegzett experimentális textúrákig terjed, egy páratlanul intenzív, a duófelállás hagyományait megkérdőjelező kortárs kamarazenei nyelvet hozva létre. A zenekar két tagja a világ 30 országában játszott, és olyan művészekkel, illetve együttesekkel dolgozott együtt, mint Anoushka Shankar, Manu Delago, Adam Holzman, Mino Cinelu, a Nordic Pulse, a Baltic Sea Philharmonic vagy az Absolute Ensemble. Fotó: Dino Rekanovic

A Mel*E triót az osztrák jazz három összetéveszthetetlen alkotója hozta létre, akik a virtuóz összjátékot az új hangzási lehetőségek keresésével ötvözik. Akusztikus és elektronikus elemekből egyaránt építkező zenei világuk hipnotikus, sodró erejű darabokban ölt testet: hol nagyívű dallamok lebegnek energikus groove-ok és táncolható ritmusok felett, hol pedig ambient hangtájak ölelik körül a hallgatót. A Mel*E kontrasztok iránti játékos vonzalma mutatkozik meg azáltal is, hogy a virtuozitás és a közvetlenség, az analóg és a digitális hang, az erő és az érzékenység, a felgyújtó és a befelé tekintő hangulatok párhuzamosan, egymást kiegészítve vannak jelen megszólalásukban – jazz az elektronika neonfényénél, a transzzene szabadságával. Fotó: Apollonia Theresa Bitzan

„Talán egyik zeneszerző sem volt akkora hatással a mai jazzre, mint Bartók. Műveinek döbbenetes ereje, dinamikája szinte elsöpri a hallgatót, zenéje csupa izgalom, misztikum, határtalan mélység és tisztaság. Azzal a céllal készítettük ezt az anyagot, hogy feldolgozásaink által azokkal is megszerettessük Bartók zenéjét, akik eddig idegenkedtek tőle” – mondta el Sárik Péter az első Bartók által ihletett triólemezéről, amely 2018-ban jelent meg. A műsort az együttes azóta Finnországtól Kazahsztánon át Kínáig a világ 15 országában játszotta nagy sikerrel, 2023-ban pedig folytatással is jelentkeztek a X2 Bartók című lemez képében, amely további zongora- és kórusművek jazzes feldolgozásait tartalmazza.  

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A sorozat zárókoncertjén Korb Attila lép párbeszédbe Thad Jones örökségével. Thad Jones neve egyet jelent a modern big band hangzás egyik csúcspontjával: zenéjében a sodró swing groove, a blues mély gyökerei és a rafinált hangszerelés különleges egységet alkotnak. Kompozíciói energikusak, ugyanakkor tele vannak finom, váratlan megoldásokkal. Korb Attila zenei világa szintén erősen kötődik ehhez a tradícióhoz, miközben kortárs megszólalásra törekszik. A koncert válogatása az adventi időszak hangulatához is kapcsolódik, így az ünnepi atmoszféra és a swing lendülete egyszerre lesz jelen. A blues és a groove közös nyelve mentén egy felszabadult, mégis igényes zenei világ bontakozik ki – méltó lezárásaként a sorozatnak.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A sorozat zárókoncertjén Korb Attila lép párbeszédbe Thad Jones örökségével. Thad Jones neve egyet jelent a modern big band hangzás egyik csúcspontjával: zenéjében a sodró swing groove, a blues mély gyökerei és a rafinált hangszerelés különleges egységet alkotnak. Kompozíciói energikusak, ugyanakkor tele vannak finom, váratlan megoldásokkal. Korb Attila zenei világa szintén erősen kötődik ehhez a tradícióhoz, miközben kortárs megszólalásra törekszik. A koncert válogatása az adventi időszak hangulatához is kapcsolódik, így az ünnepi atmoszféra és a swing lendülete egyszerre lesz jelen. A blues és a groove közös nyelve mentén egy felszabadult, mégis igényes zenei világ bontakozik ki – méltó lezárásaként a sorozatnak.

A Luís Vicente Trio a portugál jazz egyik legdinamikusabb együttese, amely kalandvágyó szellemének, érzelmi mélységének és kísérletező hangzásvilágának egyaránt köszönheti hírnevét. Luís Vicente, Gonçalo Almeida és Pedro Melo Alves zenei dialógusa a free jazz, a kortárs improvizáció és a lírai kifejezésmódok legjavát ötvözi spontán, mégis koherens, absztrakt, mégis lélekkel teli műsorokká. A trió történetének legújabb szakaszába lépve Leo Genovese és Tony Malaby részvételével bővül kvintetté, akik új szintre emelik a zenekar megszólalásának intenzitását és színgazdagságát: közös koncertjük felvillanyozó találkozásban egyesíti Lisszabon vibráló kreatív energiáit és New York avantgárd színterének erejét. Fotó: Cristina Marx  

A hagyományhoz híven a 2026-os évet is a Dresch Quartet zárja az Opusban. Alapítója – és egyben a magyar etnojazz műfajteremtő fúvós művésze –, Dresch Mihály az 1980-as évek óta a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja. Zenekara következetesen és magabiztosan járja sajátos útját, amelyet a magyar népzene és az afroamerikai jazz egyéni, a zenekarvezető és a mindenkori tagok által közösen kialakított ötvözete jelöl ki. A kvartett legújabb lemeze nemrég jelent meg Keskeny ösvény címmel, ennek anyagából is hallhatunk majd részleteket a koncerten. Elkötelezettség a zenei koncepcióban, tisztelet és alázat a források iránt, kiemelkedő muzsikusok, új és örökzöldnek számító Dresch-szerzemények, sztenderdek Dresch-módra – mindezek együttese adja azt a zenei élményt, amit a  közönség minden alkalommal az újszerűség érzésével gazdagodva tapasztalhat meg.   

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...